Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: Szerb húsvét Battonyán

2015.03.24

A szerb húsvéti szokásokról a hetvenöt éves battonyai Roczkov Emilt kérdezzük. Mint megtudjuk, a szerb húsvét időpontja változó, általában később kezdődik, mint a keresztény húsvét, de olyan is előfordul, hogy a két húsvét időben egybeesik.

 

a-battonyai-szerb-ortodox-templom.jpg

A battonyai szerb ortodox templom

 

Emil bácsi elmondja, hogy farsang után náluk is elérkezik a nagyböjt ideje. Régen ilyenkor a lábasokat zsírtalanították, a főzéshez tökmagolajat használtak. A nagyböjt kezdetén, a Teodor héten (a 306-ban vértanúságot szenvedett Szent Teodor megjelent Eudoxiosz konstantinápolyi püspök álmában és azt tanácsolta neki, hogy a keresztények ne vásároljanak a piacokon árusított ételekből, hanem csak főtt gabonát fogyasszanak mézzel összekeverve. Ennek emlékére az egyház a nagyböjt első szombatját Teodor-szombatnak nevezi – a szerk.) gyónni és áldozni kellett. A nagyböjt idején szerdai és pénteki napokon délelőtt tizenegy órától kisebb miséket tartottak egészen a Lázár szombatig.

 

Lázár szombatján (Lázár szombatja: a bizánci rítusú egyházban a nagyböjt 6. szombatja. Lázár föltámasztásának emléke – a szerk.) gyermekkorukban barkaág helyett rügyező fűzfavesszőt gyűjtöttek, melyet másnap, virágvasárnap a pap felszentelt, és a nagymise után szétosztotta a hívek között. Nagycsütörtökön náluk is elnémultak a harangok, nagypénteken az idősebbek a pap és a harangozó jelenlétében felállították Jézus sírját. A nagyszombati néma gyertyás körmenet után jelképesen eltemették a Názáretit. Ezen a napon a háziasszonyok sonkát és tojást főztek, valamint kalácsot sütöttek.

 

Mivel az ortodox vallás szerint Jézus a harmadik napon támadt fel, vasárnap, azaz húsvét első napján hajnali fél háromkor ismét gyertyás körmenet vette kezdetét a templom körül, de ekkor már szóltak a harangok, és közben húsvéti énekeket daloltak.

 

A körmenet ideje alatt az arra vállalkozók elbontották a sírt, ez volt a feltámadás jelképe. A feltámadást követően délelőtt kilenc órakor a pap nagymisét celebrált. Este nagy húsvéti bált rendeztek, húsvét hétfőjén (ružičalo: halottak húsvétja – a szerk.) pedig a temetőben felkeresték elhunytjaik sírját, borral meglocsolták, és kalácsot, tojást is vittek. (A szerb egyházi naptárban nem szerepel a halottak napja. Azt a nyugati rítusú keresztény szokással ellentétben nem november elsején tartják, hanem a családok húsvétkor emlékeznek elhunyt szeretteikre – a szerk.). A gyerekek a keresztanyjuknak ugyancsak kaláccsal és tojással kedveskedtek, melyért néhány fillér volt a jutalom.

 

A szerbek húsvétkor nem locsolkodtak, náluk ez Szent György napi szokás volt, és mindez nem kölnivel, hanem egy vödör vízzel történt – mondja Emil bácsi.

 

(Békés Megyei Nap, 1999. április 3.)

 

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< Március >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          


Statisztika

Most: 1
Összes: 181545
30 nap: 2860
24 óra: 105