Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: Két országégés között

2015.03.21

Az idő hóhérló kezén kijár a múltnak a köszönés. „Hogy mit műveltek itt velünk a tatárok csupán – későbbi törököt, katonafogdosó osztrákot, kolerát és egyéb kalamitást nem is emlegetve. Ha csak gyújtogatás, rablás lett volna! De hát mindétig irtás volt – el az írmagig” – írja Sütő András valahol a hasonló sorsú Erdély régmúltján tűnődve. Írásunk, Mezőhegyes történetének ezen egyik szakaszát tekinti át – tatártól a törökig.

 

a-tatarjaras-es-torok-dulas-utan-ugy-nezhetett-ki-a-mezohegyesi-puszta--mint-a-2010.-junius-18-ai-jegvihar-utan.jpg

 

A tatárjárás és török dúlás után úgy nézhetett ki a mezőhegyesi puszta, mint a 2010. június 18-ai jégvihar után

 

A véres tavasz

 

Rogerius váradi kanonok Siralmas Énekéből tudjuk, hogy 1241 véres tavaszán az Arad és Csanád között fekvő új falu: Pereg sáncai között (később Németpereg – románul: Peregu Mare, németül: Grosspereg – a szerk.) hetven falu idemenekült népét hányták fejsze és kardélre Kádán vezér tatárai. Csupán az úrasszonyokat és a lányokat hagyták életben, akiket a maguk szórakoztatására elvittek. Rajtuk kívül még azok maradtak meg, akik hirtelen a földre vetették magukat és más vérétől bevérezve el tudtak rejtőzni.

 

Mezőhegyes elnéptelenedése

 

A tatárjárást követően Csanád vármegye északi és északkeleti része hosszú időre elnéptelenedett. Mezőhegyes és sok más észak-csanádi középkori település oklevelesen a XV. században jelentkezett. Ugyanakkor a terület gazdag termőföld, kevésbé mocsaras a déli beépített részeknél. Tudomásunk arról sincs, hogy besenyő, illetve kun települések miatt hiányzott volna akár a közigazgatási, akár az egyházi szervezettség.

 

Mindezek után felmerül a kérdés: mégis miért e majd két évszázados lakatlanság? A tatárok különösen nagy pusztítása nem nyújt elegendő magyarázatot, hiszen ez a megye délebbi részeire is érvényes volt. Ott pedig azonnal megkezdődtek az építkezések.

 

A tényeket közelebbről vizsgálva: újjáépítés ott történt, ahol nagy nemzetségek ősi fészke állt. E vidéken azonban olyan kis családok éltek, akiket a tatárjárás részben teljesen elpusztított, részben pedig felégetett birtokaik elhagyására kényszerített.

 

A válasz kézenfekvő: a terület azért maradt lakatlan, mert éppen az a hatalom, illetve gazdasági bázis hiányzott, amit csak nagybirtok tudott biztosítani. Ezt a véleményt támasztja alá az is, hogy amikor az újranépesedés megtörtént a XV. században, a terület már a Hunyadi család birtoka volt.

 

tatarjaras--thuroczy-kronika--1488.-.jpg

Tatárjárás (Thuróczy Krónika, 1488.)

 

Mezőhegyes első ismert birtokosa

 

a nagylaki Jánki család. A települést Jánki László kalocsai érsek kapta a Jánki család számára Károly Róbert királytól. A család utolsó férfitagja: János mester 1421. április 28-án e faluban is Csáki Miklós erdélyi vajdát és öccsét Csáki György székely ispánt fogadta örökösül. Halála után mégsem ők, hanem Nagymihályi Albert horvát bán és vránai perjel kapta meg 1427. május 29-én Zsigmond királytól a nagylaki uradalmat Mezőhegyessel. A perjelt a csanádi káptalan még ez év június 15-én beiktatta. Halála után a birtok három fiára szállt. Nagymihályi György azonban egy csatát megelőzően a lándzsások felszerelésére kapott pénzt saját céljaira fordította, ezért a rendek javainak elkobzására ítélték.

 

Zsigmond király élete utolsó éveiben Hunyadi Jánosnak adományozta Mezőhegyest, aki 1444-ben Kamarást Brankovics György szerb despotától, Pereget pedig Kasza Mártontól hozzávásárolta. V. László király 1456. május 12-én kiadott, új adománylevelében már Fecskés is az ő nevén szerepel.

 

Hunyadi János 1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban, a táborban kitört pestisjárvány áldozataként. Fiára jelentékeny nagyságú uradalmat hagyott ürükül.

 

Mátyás, 1463. február 19-én kelt oklevelében javadalmai egy részét, köztük Mezőhegyest is, anyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékozta.

 

Mátyás adománylevele

 

„Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya jelen oklevelünk révén emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy mi nem csupán ama gyermeki szeretet és jóakarat által, melyet igen kedves anyánk, a kiváló Erzsébet úrnő iránt tanúsítunk, hanem inkább ama megfontolásból vezettetve, hogy királyi tisztségünkről, udvarának állapotáról és fenntartásáról ő a leghasznosabban gondoskodhassék, teljességgel… Erzsébet úrnőnek adtuk, ajándékoztuk és juttattuk (ti. az adománybirtokokat – a szerk.)…, hogy tartsa, bírja és birtokolja más jog épen hagyásával jelen levelünk ereje és tanúsága révén…

 

Borovszky Samu érdekes esetet említ a Csanád vármegye története 1715-ig című monográfiájában. Ígéret ide, adománylevél oda, 1463. augusztus 9-én, mindössze fél évvel az oklevél kelte után, a király másnak akarja adományozni Mezőhegyest. Szilágyi Erzsébet az aradi káptalan előtt tiltakozik. Tiltakozásával azonban nem ér célt, mert Mátyás 1464 körül a nagylaki uradalmat, s vele Mezőhegyest Jaksics Demeternek és Istvánnak, Pereget és Árokost pedig Kállai Pál főpalotamesterének adományozza.

 

A Jaksics család Magyarországon

 

A szerb Jaksics (Jaksith, Jaxith) család Mátyás uralmának első felében telepedett Magyarországra.

 

Szerémi György, II. Lajos és Szapolyai János király udvari káplánja, Magyarország romlásáról című episztolájában két esemény kapcsán is méltatja Jaksics Demeter vitézségét. Első ízben az 1477-es bécsi ostromról szólva egy német vitézzel vívott párbajáról számol be, miszerint Jaksics a küzdelem végén egyetlen kardcsapással szeli ketté az egyébként veszélyes harcost. Mátyás állítólag ekkor adományozta neki Kórogy várát. Másodszor az 1479. október 13-ai kenyérmezei ütközetre utalva említi nevét, mikor Báthori István és Kinizsi Pál oldalán harcol hősiesen. Egykori feljegyzések szerint azonban mi sem dicsérheti jobban Jaksics Demeter vitézségét, mint a törökök iránt érzett féktelen gyűlölet, akik még a diplomáciai védettséget sem tisztelik: a harcmezőn nem bírhatván le, 1486-ban, konstantinápolyi követjárásból visszatértében, Szendrőn végzett vele egy fanatikus török.

 

Jaksics Ilonáról, Beriszló János szerb despota özvegyéről pedig az a hír járta, hogy magával a szultánnal húzott ujjat a szerémségi Kölpény várának megmentése érdekében.

 

Jaksics Demeter és Jaksics István halála után családi perlekedések sorozata vette kezdetét a nagylaki uradalomért, mely csak 1560-ban ért véget. Ekkor Jaksics Erzsébet, özvegy Dóczi Miklósné és Jaksics Skolasztika, Zeleméri Lászlóné fogadott bírák előtt osztozott meg öröklött birtokain. Mezőhegyes Zeleméri Lászlónak jutott. Később ezt is megfelezték. 1564-ben Zeleméri hét, özvegy Dócziné pedig öt adófizető portával rendelkezett Mezőhegyesen.

 

Epilógus

 

Azért csak-csak újra sarjadt itt az élet IV. Bélától Hunyadi Mátyásig. Győzni vágyó hadak soha nem igyekeztek kietlen vidékek birtoklására. Így hát természetes, hogy Dózsa György Gyuláról induló serege is itt állapodott meg felerősödni, mielőtt Temesvár ostromára tovább ment volna. A temesvári csatavesztés után életben maradottak pedig osztoztak a megtorlás minden kínjában, szenvedésében. Annál is inkább, mert a Jaksicsok fészkét Dózsa hadserege felégette.

 

Az 1552. évi török hadjáratban ismét elpusztult Mezőhegyes. Pusztának mondja az 1555. évi adólajstrom is. A hullámzó hadak a lelket is kitaposták mindama vidékből, melyet eredetileg gazdagsága miatt kívántak birtokolni. Ily fekete oka van annak, hogy annyi magyar helynév viseli a hangzásra romantikus „puszta” jelzőt.

 

A temesvári defterdár 1557-58-ban a csanádi náhiéba osztott Mezőhegyesen mindössze négy házat tartott számon. Lakosai ekkor: Gyura Ocsar, Sztoján Ulnak, Gyura Márics és Petar Acsotkovics voltak.

 

Gyula eleste után újra a pusztulás környékezte Mezőhegyest. Ha tengődött is egy darabig, 1596-ban teljesen tönkrement. Itt is érvényesült az általános szabály: mindig ott a legvégzetesebb a pusztítás, ahol a legkonokabbul működik az idegen hódítók önzése.

 

vertics-jozsef-1804-es-csanad-megyei-terkepe--comitat-csanad-.jpg

Vertics József 1804-es Csanád megyei térképe (Comitat Csanád)

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.