Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: A ménesbirtok első tudósítója

2015.02.25

Valójában az első rövid ismertetést a ménesről Wallmerodi Bouwinghausen württembergi kamarás, főlovászmester és Schwartner Márton pesti statisztikus adta a XVIII. század végén, azonban a ménesintézet legkorábbi részletes és a helyszínen szerzett tapasztalatokra épülő leírása, szakszerű bemutatása mégsem az ő nevükhöz fűződik. Az érdem Skolka Andrásé, a szarvasi királyi gyakorlati gazdasági intézet tanáráé. A Schedius folyóirat 1802-es I. kötetében megjelent „A Csanád megyei Mezőhegyes királyi ménese” című dolgozatáról bátran állíthatjuk azt is, hogy hazánkban ez volt a legelső gazdasági exkurzió (kirándulás, kitérés, mellékes fejtegetés, elmefuttatás – a szerk.).

 

skolka-andras.jpgSkolka András 1778-ban született egy Vág folyó melletti kis történelmi városkában, Liptószentmiklóson. Édesapját korán elveszítvén a pozsonyi evangélikus gimnáziumba iratkozott, majd a debreceni református kollégiumba került. Onnan külföldre ment és Schnepfenthalban a Salzman nevelőintézetben nyert alkalmazást. 1799-től 1800 novemberéig Göttingában tartózkodott. Ekkor Tessedik meghívta a szarvasi gazdasági intézethez a természetrajz- és technológia tanárának.

 

Tessedik igyekezett mindent megtenni, hogy iskoláját megfelelő tanerőkkel lássa el. Szinte az egész országot bejárta jó tanárok felkutatása céljából. Ő írja önéletrajzában. „Saját költségemen felutaztam Pestre, Pozsonyba, Bécsbe és Sopronba, hogy felkeressem az alkalmatos egyéneket.” Így került sor Skolka kiválasztására is.

 

Tessedik megbecsülte és – szerény lehetőségein belül – segítette munkatársait. Írói munkássága nemcsak olvasóira, hanem munkatársaira is lelkesítő hatást gyakorolt. De ő maga is inspirálta őket az írásra. Ismertsége révén elhelyezte cikkeiket az újságokban, folyóiratokban. Skolka Tessedik segítségével került közelebbi kapcsolatba az írással, s később ő volt az egyik olyan első magyar író, aki Tessedik gazdasági munkásságát részletesebben ismertette. Az „Egy magyar gazda termelvényei” című művében elismerő ajánlással „a magyarok Mayerének” nevezi őt.

 

Az 1800-as évek elején Skolka András és Kristóffy György határozott lépéseket tettek a tanítók szarvasi egyesületének megszervezésére. Tessedik környezetének eme kiváló pedagógusai megértették a fejlődés sürgető parancsát. Figyelmes előkészítő munkálkodásuk eredményeként – 1804 májusában – megalakult Szarvason a néptanítók „Testvéri Szövetkezete”. A tizenegy tagú testület elnökévé Skolka Andrást, jegyzőjévé pedig Kristóffy Györgyöt választották. Benka Gyula visszaemlékezésében így írja le e tiszteletre méltó úttörő vállalkozás munkáját:

 

„Skolka András hírneve, tudományos tekintélye, vagy még inkább személyének kedvessége az esperesség területén alkalmazott néptanítói karnak is annyira irányt adott, hogy már 1804-ben, az esperesség tudtával a néptanítók »Testvéri Szövetkezete« keletkezett, melynek célja volt az önképzésre alkalmas könyvek megszerzése által oly könyvtár létesítése és fenntartása, melyből a művek a vidéki tanítók között köröztessenek. Az egyesület összejövetelein értekezések, tankönyvi bírálatok, a tanítók érdekeit érintő napi kérdések voltak tárgyalva. Ezáltal kívánta a tanítók ezen testvéri szövetkezete a tanítók összetartozandóságának érzetét, társadalmi tekintélyét biztosítani és fokozni”.

 

Skolka 1800 utáni munkásságát két eszmekör határozta meg: a filantropizmus és a jakobinizmus. Anélkül, hogy ezen fogalmakat teljes mértékben értelmeznénk, ejtsünk néhány szót róluk.

 

A filantropizmus Basedow által a XVIII. század végén indított polgári nevelési mozgalom volt, amely Locke, Rousseau és a német felvilágosodás eszméinek hatása alatt állt. Általánosan meghatározó fogalmi jegyei: az emberiség áldozatos szeretetétől áthatott ember („világpolgár, emberbarát”) és az ennek megfelelő nevelési eszmény. A Tessedik-féle filantropista irányzat fő képviselői Skolkán kívül Glatz Jakab, Liedermann Márton és Genersich József voltak. Viszonylag egységes törekvésük: az iskola és az élet igényeinek összekapcsolása, a gyakorlati oktatás és munkára nevelés szorgalmazása és a magyar művelődési anyag korszerűsítése.

 

Skolka világnézetileg is az akkori leghaladottabb gondolkodásnak volt képviselője. A jakobinus szemlélet legkiválóbb megfogalmazói és terjesztői elsősorban a nemzeti függetlenség, az állami önállóság kivívására mozgósítottak. Laczkovics János pl. ilyen szövegű felhívással eszméltetett:

 

„Az Ausztriai despota háznak súlyos igáját vessük le… csak azon iparkodik, hogy kezeinket, lábainkat megkötöztesse, a szánkra pedig erős lakatot veressen… Megegyez-e az igazsággal, hogy ilyen körmös ház egy ilyen igaz úton járó magyar nemzetnek parancsoljon?”

 

Tessediken keresztül – aki rokoni kapcsolatban állt Hajnóczyval és Verhovszkyval – jutott el Skolka a jakobinizmus eszméjéig. Kristóffy György, a jakobinus eszmék radikális szarvasi követője, közvetlen munkatársa volt. Mindezek eredményeképpen írhatta le a neves történész, Marczali Henrik, „Magyarország története II. József korában” című monumentális munkájában, hogy Skolka András „vezetője lesz egy republikánus szervezkedésnek.”

 

Mezőhegyesre 1801 májusában látogatott el tanítványaival együtt. A ménesintézetről szóló dolgozatának eredeti címe: Ueber das königl. Gestütt zu Mezőhegyes in der Tschanader Gespannschaft. Észrevételeit kilenc kis fejezetben foglalta össze, széles és pontos körképet mutatva az akkori Mezőhegyesről.

 

bekesi-elet.jpgTudósítása, magyarul az azóta megszűnt Békési Élet című folyóirat 1985. évi 2. számának Tények, Dokumentumok, Emlékek rovatában jelent meg (224-231. oldal) dr. Poór János fordításában, helytörténeti dolgozatok forrásértékű munkája. Az általa tapasztaltak beépültek ismereteinkbe, sokszor anélkül, hogy eredetükről tudomásunk lenne.

 

1804-ben vagy 1805-ben a mezőberényi gimnázium alapító igazgatója s egyben legképzettebb oktatója lett. Mezőberényből 1809-ben a vajdasági Újverbászra távozott, lelkészi állást vállalt. 1816. július 22-én volt a temetése.

 

(2013. július 12.)

 

foldalatti-boltozatos-kunyho-beresek--csikosok-szamara--skolka-a-dolgozataban---ezeket-az-epuleteket-is-megemliti-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 


Földalatti boltozatos kunyhó béresek, csikósok számára (Skolka a dolgozatában,  ezeket az épületeket is megemlíti)

 
 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< November >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  


Statisztika

Most: 3
Összes: 82959
30 nap: 4593
24 óra: 161