Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


M. Szabó Mihály: „Legfontosabb feladatunk az új emberkép kialakítása” (Interjú Gyulai Endre megyéspüspökkel)

2015.03.29

A rendszerváltás magával hozta a hitélet, a vallásgyakorlat régóta nélkülözött szabadságát is. Annál hangsúlyosabb szerep várt és vár az egyházakra a korszerű keresztény tudat és magatartás kinevelésében, nem utolsósorban a demokratikus eszmények távlatra szóló meggyökereztetése érdekében. Erre nagy szükség van az általános értékvesztés helyzetében, aminek visszafordítását a rendszerváltó folyamat is csak hosszabb távon érheti el. A katolikus egyház jövőjéről Gyulay Endre megyéspüspököt faggattuk.

 

gyulay-endre-megyespuspok.jpg– Püspök úr, engedje meg, hogy a beszélgetést egy személyes jellegű kérdéssel kezdjem. Egy korábban Serédi János által készített interjújából tudom, hogy szülei nem voltak különösebben vallásosak. Ennek ellenére hogyan lesz egy battonyai polgári család gyermeke megyéspüspök?

 

– Szüleim átlagos keresztények voltak. De jó apám 1942-ben kapott agyvérzése utána hit erejével bírta elviselni huszonöt évig bénaságát. Gyakran látták őt a templomban. De papi hivatásom nem családi keletű. Valami belső hang, megélés indította el, és nem kis nehézségek ellenére is megmaradt bennem. Gondolom, a megőrzésben sokat segített az ismerős igazán jó papok példája: Klivinyi Lajos, Lakos Endre, Bacsilla Sándor… A püspöki megbízatás pedig a Szentatya dolga. Engem is meglepett a kiválasztás.

 

– Drámai gyorsasággal változott, változik az egyházak helyzete. Benne a katolikus egyházé is. Hadd kérdezzem mégis: ha egy gúzsba kötött ember kötelékeit feloldjuk, attól tud-e rekordot futni, egyáltalán tud-e futni? Hogy pontosítsam a kérdést, milyen károkat okoztak az elmúlt évtizedek a katolikus egyház életében?

 

– Az egyház az egész világon él. A mi itthoni megkötöttségünk nem jelentette az egyház fejlődési lemaradását (gondolok itt akár a zsinatra, akár a szociális pápai körlevelekre), de a magyar egyházét igen. Épületeinktől megfosztva, szerzeteseink működését akadályozva, iskoláinkat elvéve, a híveinket megfélemlítve, az egyházunk belső életébe is beleavatkozva mérhetetlen károkat okoztak. Így valóban nehéz dolgunk van: sem megfelelő számú képzett emberünk, sem épületünk, sem anyagi javaink az újabbak létesítéséhez nincs elegendő. Azt azonban, ami a mostani lehetőségeinktől telik, megtesszük.

 

– Hogyan értékeli püspök úr, az állam és a katolikus egyház kapcsolatának fejlődését, különös tekintettel az utóbbi egy-két hónap változásaira?

 

– Nagy lépés ez az egyház életében a lelkiismeret- és vallásszabadság törvényének megalkotása. Igen fontos a Szentszék és a Magyar Köztársaság diplomáciai kapcsolatának felvétele. Az emberek megfélemlítésének befejezése. Viszont sok elintézetlen dolog van még az épületek terén, a tömegtájékoztatási eszközökben való részvételi lehetőség terén. Nem tartom szerencsésnek azt sem, hogy a volt ÁEH-titkárok (ÁEH = Állami Egyházügyi Hivatal. Magyarországon az állam és a vallásfelekezetek közti egyezmények valóra váltására, valamint az állam vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőinek ellátására 1951-ben létrehozott intézmény volt. A pártállami egyik jellemző szerveként a célja az egyházak állami ellenőrzése, irányítása volt. 1989-ben jogutód nélkül megszüntették – a szerk.), mint társadalompolitikai titkárok továbbra is ott működnek a megyei tanácsoknál, és a miniszterelnök (Németh Miklós – a szerk.) mellett is ott van, mint tanácsadó, a volt ÁEH elnökhelyettes. Nem hiszem, hogy a teljes önállósulásunk mellé még ilyen szervekre is volna szükség.

 

– A magyar társadalom gazdaságilag, erkölcsileg, szellemileg egyaránt válságban van. Az egyház, sajátos eszközeivel, hogyan segítheti ennek a váltásnak a megoldását?

 

– Sokszor elmondtam, hogy a mi legfontosabb feladatunk az új emberkép kialakítása. Ha valaki csak a saját hasznára tud gondolkozni, ha csak anyagi javainak emelése növeli emberségtudatát, akkor ez az embertípus csődbe jut, és odaviszi a többieket is. Ha az „ember” az érték, mert Isten alkotása – Neki terve van minden emberrel –, ha minden embernek el kell számolnia földi életével, és ez alapozza meg örök sorsát…, akkor az ember nem anyagi javai szerint, hanem tudása és tettei szerint érték. Akkor az erkölcsi rend biztosított, akkor az emberek szociálisan gondolkoznak, segítenek egymáson, jogot teremtenek a másik, a gyengébb, a kisebb javára. E cél eléréséhez kell az az emberekhez hozzáférnünk, tanítanunk, nevelnünk, segítenünk őket. Ehhez kellenek az iskoláink, a hitre nevelő hitoktatás és ifjúsági munka, családsegítés… De ezekhez, kellenek a feltételek is.

 

– Negyvenegy esztendeje annak, hogy a bíróság kimondta Mindszenty József hercegprímásra az életfogytiglan tartó börtönbüntetést. Hol tart jelenleg Magyarországon Mindszenty bíboros jogi és erkölcsi rehabilitálása?

 

– Mindszenty bíboros esztergomi emléktáblájának felállítása és az ideiglenes államelnök (Szűrös Mátyás – a szerk.) avató beszéde nyilvánvalóvá teszi, hogy koncepciós pere hazugságra épült. A jogi rendezés még időt kíván, de szerintem semmi nyugtalanságra nincs okunk. Már a boldoggá avatása is folyamatban van. (Mindszenty rehabilitálási eljárását a Legfőbb Ügyészség hivatalosan 2012-ben zárta le, boldoggá avatási eljárása jelenleg is folyamatban van a Vatikánban – a szerk.)

 

A közelmúltban értesülhetünk arról, hogy II. János Pál pápa 1991 őszén Magyarországra látogat. Püspök úr, mint vár a Szentatya lelkipásztori útjától? (II. János Pál pápa két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából – a szerk.)

 

– A Pápa lelkipásztori útjai eddig is mindenütt a hitélet fellendülését eredményezték. Mi lelki előkészületekkel igyekszünk minél bensőségesebbé tenni ezt a találkozást, és ha ezt komolyan vesszük, irányt mutató szavai is célt jelölnek meg majd számunkra. Remélem, hogy valóban a hitben való elmélyedést hozza majd híveinek.

 

– Végezetül, mint volt mezőhegyesi plébános, mit üzen a mezőhegyesieknek?

 

– Az én mezőhegyesi szolgálatomat igen megkeserítette az akkori pártpolitika és az akkori, csak az orrukig látó vezetők. De akkor is sikerült renoválnunk a templomot, a belső átalakítást megcsinálni, művészi képekkel díszíteni, és akkor is volt minden majorból első áldozó. Ha akkor a félelem ellenére is, ha kicsiny számban is, vállalták ezt, most mindenkinek félelemmentesen kell igényelnie a hitoktatást, a szentségekhez járulást. Kell, hogy megbecsüljék az ott működő lelkipásztor (Bajnai István – a szerk.) erőfeszítéseit és szeressék, gondozzák és látogassák a templomukat. Igazi virágzó hitéletet és Istenhez ragaszkodást kívánok és kérek is mindenkitől.

 

– Köszönöm szépen a beszélgetést.

 

(1990. április)

 

mezohegyes--romai-katolikus-plebaniatemplom.jpg

Mezőhegyes, római katolikus plébániatemplom

 

Gyulay Endre (Battonya, 1930. szeptember 17.) a Szeged-Csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke. Kilencéves korában elvesztette az édesanyját. Szegedi piarista diák volt. Teológiai tanulmányait 1948–1952 között végezte Szegeden, a Hittudományi Főiskolán. A Szegedi dómban szentelték pappá 1951. október 21-én. Segédlelkészként tevékenykedett 1953–1955 között Röszkén, 1955–1957 között Ásotthalmon, 1957–1960 között Gyulán. Kinevezett plébános 1960-tól 1963-ig Domaszéken, 1963-1970 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató 1970-től 1972-ig, Makón. 1972-től retorika tanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Tanárként is oktatott, szervezte az ifjúsági pasztorációt az egyházmegyében. Az ő munkálkodása nyomán született meg a Szent Gellért-napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a tarjánvárosi plébánián, majd a Dómban. Tanított a levelező teológián is. 1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta és a szegények pasztorációjával foglalkozott. 1987. június 5-én tette közzé II. János Pál pápa három új magyar püspök kinevezését: Egerben Seregély István, Szombathelyen Konkoly István és Szegeden Gyulay Endre lett az új főpásztor. 1987. július 4-én a Szeged-Csanádi egyházmegye püspökévé a szegedi székesegyházban szentelték föl. Püspöki jelmondata: „Föltámadott... ne féljetek!” (SURREXIT... NOLITE TIMERE). 2006. augusztus 26-tól a Szeged-Csanádi egyházmegye élén utódja Kiss-Rigó László.

 

Tetszett? Lájkold a blog oldalát is!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Keflex Breast Feeding LesKilast

(LesKilast, 2019.09.09 22:46)

Isotretinoin acutane Acheter Vrai Cytotec <a href=http://sildenafdosage.com>viagra</a> Pharmacy International El Cialis Se Vende Sin Receta Propecia Without Prescription Buy

 

 

Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Szabó Mihály

Mezőhegyes, Május 1 tér 6/4
5820

06(30)445-91-18

mihaly.mszabo@gmail.com


Archívum

Naptár
<< December >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          


Statisztika

Most: 2
Összes: 86156
30 nap: 4493
24 óra: 165