Árnyék a fényben – Szabó Mihály blogja

A hatvanas években történt, hogy Mezőhegyesen az általános iskola tanulóinak munkáiból a tanév végén kiállítást rendeztek. A világhírű festőművész: Molnár C. Pál is jelen volt az eseményen. Ahogy nézegette a gyerekek alkotásait, megállt Molnár Éva Napraforgók című festménye előtt. „Ez egy tehetség!” – kiáltott fel örömében.

rekkenő nyár huszonegyben

ül tétován a nyeregben

tanít – már oltáros korban –

egy mezőhegyesi majorban

Akasztás előtti lélegzetvétel.

Bólogatnak búsan a gesztenyék.

Örkény a Vérrokonokban legalább egy arasznyi nyílást ejtett az ország fölé egységesen kifeszített szocializmus kárpitján.

1913-ban született Kiskunfélegyházán. Ötéves korában elvesztette szüleit, s gyermekkorában dolgoznia kellett, hogy elvégezhesse a gimnáziumot. Politikai okokból egy év után kicsapták. Vaszary János magániskolájában folytatta tanulmányait. 1938 óta dolgozik Szentendrén. 1948-tól nem állíthatott ki, illusztrálással kereste kenyerét. Tízévi szünet után a Csók Galériában nyílt tárlata 1958-ban. Azóta folyamatosan állít ki hazánkban és Európa más tájain. A Munkácsy- és Kossuth-díjas festővel a mezőhegyesi Szent György plébániatemplombeli kiállításának megnyitója után beszélgettünk.

Gregor József 1940. augusztus 8-án született Rákosligeten. A világhírű operaénekes pályafutását a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkarában kezdte, majd tagja lett a Szegedi Nemzeti Színháznak,, a Győri Kisfaludy Színháznak, rendszeresen fellépett az Operaházban. 1989-91-ig a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának igazgatója. Számos díjat nyert már: Liszt-díj (1974), érdemes művész (1979), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1987), Erzsébet-díj (1987), Kossuth-díj (1999). Számos európai és amerikai operaházban szerepelt már, mégis talán a legnagyobb mindezek között a New York-i Metropolitan Opera. A művésszel április 23-án, a Mezőhegyes várossá nyilvánításának 15. évfordulója alkalmából rendezett gálaműsor előtt beszélgettünk.

1914 tavaszán látta meg a napvilágot Brünnben, mikor már küszöbön állt az első világháború. Születésének napján az újságok jelentős politikai eseményről tudósítottak: II. Vilmos német császár Triesztben találkozott Ferenc Ferdinánd főherceggel. A német birodalom arra készült, hogy egy alkalmas pillanatban próbára tegye hadiszerencséjét.

én kis piafom, kicsi verebem!

bár nevedhez méltón, illene ugye versemben

is valami virágnevet választanom neked

A márciusi „télben” egykedvűen áztatja az eső a néma földet. Ameddig a szem ellát, sártenger mindenütt. Fekete minden, alig látható egy-egy fehér folt, mely megmaradt a nemrég még hóborította tájon, mementóként. A fák csupasz ágai riadtan nyújtóznak a szürke égbolt felé, mint imára kulcsolt göcsörtös asszonykezek. Az egyik villanypózna tetején elázott varjú tollászkodik. A hírlapíró tétován ácsorog egy ideig a néptelen utcán, majd miután alaposan szemügyre vette a siralmas panorámát, úgy dönt, hogy betér a sarki kiskocsmába.